Templomszentelés Biharszentjánoson

    Az egyházmegye nyugati szélénél fekvő Biharszentjánoson, a történelem hullámaiban elsüllyedt egykori apátsági templom helyett, hosszú évszázadok óta szorgos kezek újból hajlékot építettek a Teremtő Istennek. A reformáció idejebeli apátság megszűnése óta a számbelileg megcsappant helybeliek a környező katolikus egyházközségekben vagy a helyi református templomban vettek részt a szentmiséken illetve az istentiszteleteken. A helység történetéről és a katolikusok hitéletőről kevés írásos dokumentum maradt fenn, a meglévőket pedig a történelem viharai tépázták meg.
    Az utóbbi évtizedekben végbement demográfiai változások az országhatár menti lakosok vallásbeli összetételét is megváltoztatták. Az elvándorlások és bevándorlások jelenleg 180 fős katolikus közösség létrejöttét idézték elő Biharszentjánoson, ami arra indította az érintetteket, hogy saját templomot építsenek maguknak. Tempfli József nagyváradi megyés püspök megbízásából Pafka Ernő építész 2002-ben látott hozzá a munkálatokhoz a Jurcsuk János által az egyháznak adományozott telken. A templom építésének kivitelezését a Posticum által működtett cég végezte Rencsik Imre és Rencsik Tibor vezetésével.
    A Keresztelő Szent János tiszteletére épített templom ünnepélyes megáldására 2006. október 8.-án, Magyarok Nagyasszonyának ünnepén került sor. A zsúfoltságig megtelt templomban Tempfi József nagyváradi megyés püspök köszöntötte a híveket, miután megköszönte a református egyhézközségnek, hogy otthont adtak híveinknek a vasárnapi istentiszteletre.
    Bevezetőjében a püspök úr köszöntötte a helybeli és megyei notabilitásokat, Lakatos Péter parlamenti képviselőt, Szabó Ödön megyei RMDSZ ügyvezető elnököt és Bátori Géza borsi polgármestert, valamint a papságot, a reformátos egyház képviseletében Csomay Árpád biharszentjánosi lelkészt és a megjelent híveket. Bevezető gondolataiban a püspök úr Keresztelő Szent János életútjáról elmékedett, majd bemutatta a a templomot diszítő Keresztelő Szent János főoltárképet, Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella képeit Simon Veronika munkáiból, valamint a Rómában működött Prokopp Péter által festett Keresztutat.
    A köszöntések után kezdődött a tulajdonképpen templomszentelés, amikor Tempfli József püspök úr megáldotta az oltárt, az oltárkellékeket, a templom falait valamint a bejáratnál felállított kisharangot. A szertartás után a szentmise az igeliturgiával folytatódott. Szentbeszédet Fodor József vikárius tartott, aki Magyarok Nagyasszonyának ünnepe kapcsán arra emlékeztetett, hogy a szentistváni felajánlás óta a Szűzanya számtalanszor megoltalmazta népünket a pusztulástól és a jövőben is ezt fogja tenni, ha hűségesek maradunk hozzá. Ennek az égi oltalomnak a jele az is, hogy Biharszentjánoson templomot építhettünk, mely derükeltő reményre ad okot hitünk megmaradásában. Végül égi édesanyánk közbenjárását kérte, hogy rajta keresztül fény és kegyelem áradjon ránk.
    A szentmise végén a püspök úr névszerint is megköszönte azok fáradtságát és áldozatos munkáját, akik részt vettek a templom felépítésében. Mindenekelőtt megköszönte Jurcsuk Jánosnak a templomépítésre adományozott telket. Simon Veronikának ajándékcsomaggal köszönte meg a művészi alkotásokat. A templom elkészült, de a híveknek még nincs papjuk. Tempfli József püspök úr bemutatta a híveknek az új papjukat dr. Kovács F. Zsolt személyében, aki püspöki titkári teendői mellett vállalta, hogy vasárnaponként szentmisét mutat be a híveknek, szabadidejében pedig a közösségépítés első lépéseit fogja megtenni.
    Az ajándékozók sorában Csomay Árpád egy pálmafát – mely köztudottan a súly alatt nő és a béke szimbóluma – ajándékozott a híveknek bátorítva őket a kezdeti nehézségek átvészelésében. A helybeli hívek nevében három kislány köszönte meg az egyháziaknak az ünnep megszervezését. A szentmise után a hívek frissen sült kaláccsal és borral kínálták az együttünneplőket.