Vége a májusi Váradszöllősi Zenei Estek sorozatnak

 

Az est vendége 2016. május 29-én Varga Petra budapesti orgonaművész volt. A koncert szórólapján olvasható szűkszavú életrajzból a következőket lehetett róla megtudni: zongoratanári diplomát szerzett 1989-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézetében, majd 1995-ben a Zeneakadémia orgona tanszékén kapott művésztanári diplomát. Magyarország-szerte és külföldön is számos koncertet adott, több orgonaversenyen részesült elismerésben. Váradszöllősön (2011-es fellépése után) most másodízben hallgathatták játékát. A harsogó CV-k korszakában meglepő egy ilyen túlságosan is szerény bemutatkozás. Azt a sajnos már letűnőben lévő időt hozza vissza, amikor önmagában a koncert-élmény volt fontos előadónak és közönségnek egyaránt. Hiszen a koncert-élmény jellemzően egy „itt és most” kategória. Nem kell neki „megágyazni”... A szórólap fotójáról gyermeki derűvel, sőt huncutul mosolygó művésznő bírja azt az elvárható szerénységet, amely kizárólagos biztosítéka a művészi üzenetet hűen szolgáló előadói gyakorlatnak. Ezt misem szemlélteti jobban, mint az est rendkívüli igényességgel összeállított műsora. A szándék nem kevesebb, mint a teljességre való törekvés: megszólaltatni azt, amire a húsvéti ünnepkör, valamint a Boldogságos Szűz tisztelete az orgonairodalom legnagyobb mestereit ihlette. A nyilvánvalóan hatalmas rendelkezésre álló repertoárból e szempont szerint összeállítani egy kevéssel több mint egy órás műsort, nagy kihívás, és ennek Varga Petra kitűnő ráérzéssel és biztos tudással tett eleget. Elsősorban a kiválasztott darabok stiláris változatossága ragadta meg hallgatóit. Tudvalevő, hogy mindegyik orgona egyedi akusztikai és technikai sajátosságokkal rendelkezik, ezért az előadandó darabok kiválasztása további komoly elővigyázatosságot kíván meg. A koncerten a 17-től a 20. századig, a klasszikát kivéve minden stílusirányzat képviseltette magát. Ebből a szempontból is kitűnően bizonyított a váradszöllősi orgona, hiszen regiszterei széles hangszín és akusztikai lehetőségekkel bírnak, s így a darabok legjavát kompromisszumok nélkül lehetett lejátszani. A műsor gerincét, az előző koncertekhez hasonlóan barokk orgonadarabok képezték. Johann Sebastian Bach (1685 – 1750) műveiből két darab hangzott el: az Esz dúr, ú.n. Szentháromság prelúdium és fúga, valamint egy korálfeldolgozás, a trió a Herr Jesu Christ, dich zu uns wend kezdetű dicséretre. Nicolas de Grigny (1672 – 1703) Veni Creator című, 5 szakaszos himnusz-feldolgozása hatásos hangszíneivel és az ennek köszönhető plaszticitással hívta fel magára a figyelmet. A romantikus orgonairodalmat Liszt Ferenc (1811 – 1886) Tu es Petrus című, lenyűgöző harmóniaköntösbe öltöztetett alkotása jelenítette meg, és szintén Liszt Ferenc zseniális átiratában volt hallható a reneszánsz kori Orlando di Lasso (1552 – 1594) Regina cœli című, eredetileg kórusra írt alkotása, melynek témájául szolgáló dallamát a közönség bevonásával latinul el is énekelhették. A 20. századi orgonamuzsikát Max Reger Pünkösdi korálfeldolgozása képviselte, melynek romantikus gyökerű, de harmóniai újításoktól sem idegenkedő hangzásvilága szintén gyönyörködtető hangszínkeverésekre ihlette az előadót. A Máriás áhitatot mi más kelthette volna fel jobban a lélekben, mint Franz Schubert (1797 – 1828) méltán népszerű dalának, az Ave Mariának szép mívű orgonaátirata. Varga Petra műsorválasztása alaposan igénybe veszi a közönség figyelmét. Nem egy könnyed szieszta-zenélés volt a vasárnap esti. Azonban játéka valóságosan élményszerű, ihletett. Figyelme megragadja és ugyanakkor láttatja a legapróbb részleteket ugyanúgy miként a nagy arányokat is. Mély átélés és rendkívüli stílusismeret bizonyítéka mindez. Nagy tudású „építésze” az előadandó daraboknak. Artikulációja igényes és rendkívül változatos, ugyanakkor az érthetőségre mindig ügyel, az orgona dinamikai lehetőségeit a legszélesebben kihasználja a redőnymű ízléses kezelésével, a mindig láttató hangerőkontrasztokkal, a hangszínekkel pedig mesterien bánik, széles, a játékostól a magasztosig mindent átfogó érzésskálát idézve meg hallgatóságában. A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Váradszőllősi Plébánia szervezői október öt vasárnapján hívják és várják szeretettel a további koncertekre nem csak az orgonamuzsikát már kedvelő kedves közönséget, hanem azokat is akik most ismerkednének meg a hangszerek királynőjével.

 

Schneider Arnold