A nagyváradi székesegyház búcsúünnepe - beszámoló

 

Augusztus 15. a katolikus naptárban Boldogságos Szűz Mária Mennybevétele, ismertebb nevén Nagyboldogasszony ünnepe. Ezen a napon a nagyváradi római katolikus egyházmegye hívei is ünnepet ültek: a nagyváradi székesegyház búcsúünnepét. Nagyváradnak mindmáig négy felszentelt székesegyháza volt. A mai székesegyház alapkőletételére 1752-ben került sor, felszentelésére pedig 1780-ban. 1991-ben megkapta a Kisbazilika – Basilica Minor – kitüntető címet.
A 18.00 órakor kezdődő szentmisét Böcskei László megyéspüspök mutatta be, szentbeszédet mondott Balogh Attila, budapest-kőbányai plébános, aki a "beszélő kövekről" beszélt a híveknek. Egy templom kövei - és mint ilyen a nagyváradi székesegyház kövei is - beszélő kövek. Elbeszélik sok sok embernek a sorsát: a keresztelőket, az esküvőket, az imákat, az örömöket és a bánatokat, amelyeket az egyházközség tagjai magukkal ide hoztak.
A szentmise bevezető részében Fodor József  általános helynök röviden ismertette Lipovniczky István váradi püspök életét, akinek idén 200-ik születési évfordulóját ünnepelik.
A Boldogságos Szűz Mária Mennybevételének dogmáját XII. Piusz pápa hirdette ki ex cathedra 1950. november 1.-én a Munificentissimus Deus kezdetű apostoli konstitucio által. Ez mind a mai napig az utolsó dogma amelyet egy pápa kihirdetett. A pápai tévedhetetlen hittétel értelmében Jézus anyja a földi létből testben és lélekben a mennyei boldogságba jutott.

 

KÉPSOROZAT

 

VIDEO