A Romániai Püspöki Konferencia közleménye

 

 
Főtisztelendő paptestvéreim!
Tisztelendő szerzetesek és szerzetesnők!
Krisztusban szeretett jó híveim!
 
A romániai katolikus püspökök, a Püspöki Konferencia őszi, lugosi ülése alkalmával, figyelembe véve hazánk jelen helyzetét, egy lelkipásztori üzenettel fordulnak hozzátok.
 
„Caritas enim Christi urget nos.” (2Kor 5,14). Urunk Jézus Krisztus szeretete arra ösztönöz minket, hogy a jelen idők nehézségeit felismerve, elgondolkodjunk azon, miképpen tudnánk segítséget nyújtani mindazoknak, akik hazánk jelen gazdagsági és politikai válsága nyomán szenvednek.
 
Szentatyánk XVI. Benedek pápa ismételten hangsúlyozta: a jelen válság elsősorban erkölcsi jellegű. Ezért minden hatalom, mely nem az erkölcsi felelősségen alapszik s nem a személy tiszteletére épül, a teljes pusztulás felé vezeti az emberiséget.
Mindnyájan tudatában vagyunk a válság hatásainak és átéljük a megszorító intézkedések drámai következményeit. Ezen intézkedések legérintettebb rétegei a közalkalmazottak, azok akik gyermekeket nevelnek, azok akik betegeket ápolnak, azok akik a közrendet biztosítják és óvják, az idősek és az amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő családok. Ezek a válságkezelő intézkedések a segítségnyújtás jegyében születnek ugyan, de mellőzik a párbeszédet, nem biztosítják a döntések és a kormányzás átláthatóságát, korlátozni kívánják a szólásszabadságot s ezáltal „üres beszéd”-nek bizonyulnak (Ef 5,6). Mindnyájan láthatjuk a rossz döntések következményeit, s ezen következmények hónapról hónapra súlyosbodnak: a szegénység fokózodása, a munkahelyek bizonytalansága, az orvosi és tanügyi ellátás szinvonalának csökkenése, a munkaerő elvándorlásának fokozódása, mely a családi kötelékek gyengülését vonja magával, a tanulmányok megszakítása, a kábítószer fogyasztás, valamint az ember Istentől kapott legnagyobb ajándéka, az élet akarásának és tiszteletének a megszűnése.
 
Ezért ismételten felemeljük szavunkat és határozottan kiállunk a személy méltósága mellett, az elvégzett munkának megfelelő bérezés mellett, hogy biztosítva legyen az emberhez méltó életszinvonal és elérhetőek legyenek a fiatal generáció neveléséhez, oktatásához és képzéséhez szükséges feltételek. Nyomatékkal hangsúlyozzuk, hogy a fogyatékosak, az idősek, a szegények, az árvák, a vándorlók s egyéb szociál-karitatív támogatásra szoruló kategóriák, mindnyájan tisztességes életkörülményekre jogosult állampolgárok, és egy közösség civilizációs szintjének az irántuk tanúsított figyelem és törődés a mércéje.
 
Hasonlóképpen szeretnénk hangsúlyozni, hogy a jelenlegi globális helyzet bármennyire is kilátástalannak tűnik, nekünk, keresztényeknek egy újabb lehetőség Krisztus szeretetébe vetett hitünk és reményünk megerősődésére. Egy újabb meghívás, hogy félretegyük saját gondjainkat, aggodalmainkat, a megtérés és az imádság által Krisztushoz forduljunk, fedezzük fel újra a keresztény értékeket, melyek összekötnek minket és felebarátaink szükségleivel szemben válaszadásra ösztönöznek. Ezért bátorítjuk a szerzetesrendek és kongregációk apostolkodását, az egyházmegyei Caritas szervezetek tevékenységét, a fogyatékosok egyesületeit, s mindazon intézményeket, melyek az ifjúság nevelését tűzték ki célul.
 
„Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok - én megkönnyítelek titeket.” (Mt 11,28)
Krisztus Urunk ma is arra hív, hogy bizalommal közeledjünk hozzá, különösen akkor, amikor elfáradunk vagy nehézségekkel szembesülünk. Ha átjár bennünket az Ő jósága és alázatossága lelkünk megnyugvásra talál. Mint az egyház pásztorai, átérezve híveink kiszolgáltatott helyzetét, imáinkról biztosítunk minden jóakaratú embert. Különösen imádkozunk azokért, akik országunkat irányítják, hogy a jó Isten világosítsa meg őket és felelősséget ébresszen bennük azon feladat elvégzésében, melyről egyszer majd nekik is számot kell adniuk.
 
„Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, Isten szerete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!” (2Kor 13,13)
 
Nagyvárad, 2010 október 19-én
a romániai püspökök nevében,
† László s.k.
nagyváradi megyéspüspök