Szünetelnek a régészeti feltárások Szentjobbon

 

Erődített, öles kőfalak, reneszánsz kályhacsempe- és kerámiatöredékek regélnek a múltról a Bihar megyei Szentjobbon, amelynek várában júliusban kezdődtek régészeti ásatások a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Bihar megyei Körösvidéki Múzeum szervezésében, hogy adatokat gyűjtsenek a szentjobbi apátság 18. századi kúriájának felújításához és a 16. századi reneszánsz vár romjainak feltárásához, helyreállításához.

A középkori eredetű vár dél-nyugati bástyájába először 2004-ben kapott bele a markológép, amikor a római katolikus Caritas gyermekotthonának gazdasági épületeit kezdték építeni. A Lakatos Attila régész vezette feltárások már akkor arra engedtek következtetni, hogy a reneszánsz vár területén állhatott az a bencés kolostor és templom, amelyben Szent István király Jobbját őrizték a középkor folyamán, miután Marcurius apát, Árpád-házi I. István szentté avatását követően a Berettyó vidékén rejtette el a becses karereklyét. A Szent Jobb a magyar kereszténység egyik legjelentősebb központjává tette a települést: védelmére már Szent László király famonostort építtetett a Berettyó mentén, ezt bővítették és erődítették meg kőfalakkal a középkor folyamán, hogy egyes tudományos vélemények szerint a tatár betörésekig – amikor is Raguzába menekítették – más vélemények szerint azonban egész a 16. századig e falak oltalmazzák a kettéosztott karereklyét.

A római katolikus templom és a 18. századi romosodó kúria alkotta apátsági birtokon ismét kutatóárkok sorakoznak. Dél-nyugat felé a bástyafal záródását, dél-kelet felé a kúria alapozását vizsgálják a kutatók és lehetőség szerint azt a középkori réteget keresik, amely a monostor nyomait rejti. „Az egyik kutatóárokban Árpád-kori falmaradványokat találtunk, és az onnan előkerülő Árpád- és Anjou-kori kerámiatöredékek is egyre inkább azt igazolják, hogy a községben élő makacs hagyománnyal ellentétben, miszerint a középkori monostor a falu felett dombon állott, a korai bencés apátság is itt, a Berettyó szomszédságában épült fel” – vélekedik a feltárásokat irányító Lakatos Attila. A jelenlegi ásatások igazolják a kutatók korábbi feltételezéseit is, miszerint a 18. századi kúria a vár dél-keleti bástyáján, a falu katolikus temploma pedig az észak-nyugati védvonalon nyugszik. A dél-nyugati bástyafül feltöltése pedig ontja magából a 17. századi restaurálható kerámiát és a szebbnél-szebb lovas, oroszlános és egyéb virágdísszel ellátott polikróm, illetve zöld színű reneszánsz kályhacsempe töredéket.

Szentjobb a középkortól fogva a kommunizmus térhódításáig a régió legjelentősebb Szűz Mária zarándokhelyének számított. Ez ösztönözte Böcskei László püspököt arra, hogy a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye kiemelt zarándokhelyévé tegye ismét a települést a szentjobbi apátsági kúria zarándok- és lelkigyakorlatos házzá, a várromok és a sánc régészeti parkká való átalakításával. Az idei ásatásokkal egy időben megkezdődött a község római katolikus templomában őrzött 18. századi Szűz Mária kegykép restaurálása is. A szentjobbi fekete Madonna a Kárpát-medence legjelentősebb Szűz Mária kegyképének, a brünni Szűzanyának a másolata. A falu templomát építtető Hanibal Dietriechstein salzburgi kanonok szentjobbi apátsága idején adományozta a festményt a korabeli szentjobbi Mária kegykápolna számára. Az egyházmegyében egyedinek számító kegykép teljes pompájában a Kisboldogasszony-napi búcsúünnepre kerül vissza újdonsült helyére, a római katolikus templombeli oltárra. Felújítását Florian Heredea, a Körösvidéki Múzeum restaurátora végzi.

Szentjobb az utóbbi években került föl a Mária Út szerteágazó térképére, mint Mária kegyhely és Szent István zarándokhely. Az Európai Unió támogatásával tervezett egyházmegyei programtól azt remélik, hogy ismét ezrek zarándokolnak majd Szentjobbra, hogy fejet hajtsanak a Szűzanya és a királyszent előtt.

 

Balla Tünde

 

VIDEO

 

 

 

 

Korábbi körlevelek