Zarándoklatok az idei első körlevél központjában

 

Idei első körlevelét tette közzé február elején Böcskei László megyéspüspök, amelynek központi témáját az év folyamán zajló pasztorális tevékenységek képezik. Két kiemelkedő pontja van az év első körlevélének, mégpedig a Szentjobbra, mint az egyházmegye ősi kegyhelyére való zarándoklat hagyományának újraélesztése, valamint a 2016. április 24-i hagyományos, Szent László tiszteletére szervezett egyházmegyei zarándoklati nap fontosságának a kiemelése.

Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között két szentjobbi zarándoklat is szerepel: az első papok és szerzetesek zarándoklataként 2016. május 30-án, a második pedig egyházmegyei zarándoklat 2016. szeptember 11-én, a hívek számára. Felelevenítve a kegyhely történelmi múltját kiderült, hogy az idők folyamán két szempontból is jelentőssé vált a szentjobbi apátság, illetve a plébánia és a templom. A Ferenc pápa által elrendelt Szentév jó alkalom az ősi kegyhely és a hozzá kötődő zarándoklatok felélesztése, illetve felkarolása melletti új elköteleződésre. Ezen meggondolásból, a régi hagyományokra alapozva, kiemelkedő szentélyé nyilvánította és egyben zarándokhelyként erősítette meg a Boldogságos Szűz Mária születésének tiszteletére felszentelt szentjobbi plébániatemplomot a főpásztor.

A középkori kultuszhely az itt őrzött és tisztelt Szent Jobbhoz kötődik. A Hartvik püspök által szerkesztett Szent István életrajz hagiográfiai toposzaiból kikövetkeztethetően a király sírjából talán még a szentté avatása előtt előkerült teljes jobb kar és gyűrűs kézfej Mercurius székesfehérvári őrkanonok tulajdonába jutott, aki Bihar megyei birtokán őrizte. VII. Gergely pápa 1083-bankelt apostoli levelével elrendelte I. István szenttéavatását. Egy évvel később a fényes kísérettel odalátogató I. László, Szent István tiszteletére bencés monostort alapított azon a helyen, és Mercuriust tette apátjává. A Jobb megtalálásának dátuma a Pray-kódex naptára szerint 1084. május 30. Ekkortól kezdve az ereklye különleges tisztelet tárgyává vált, az azt őrző Berettyómonostor pedig zarándokhellyé. Halála előtt László király megbízta Álmos herceget, hogy kőtemplomot emeljen az ereklye őrzésére. Elődje akaratának megfelelően, Álmos rangjához méltóan építtette ki a kolostort, melynek jövedelmeit és privilégiumait többször is megerősítették az Árpád-kor folyamán. Még Szent László király rendelte el a karereklye számára egy díszes tartó elkészítését és a templom oltárára helyezését illetve nyilvános tiszteletben részesítését. A XV. század végéig Váradon és Székesfehérváron is megtartották május 30-án az ünnepet, misét és zsolozsmát végeztek Szent István tiszteletére, magának az ereklyének a tiszteletét pedig az Aranybulla iktatta törvénybe.

A szentjobbi kultuszhely másik eleme, a Mária-kegykép, amely eredetileg az 1769-ben épült Szűz Mária születése kápolna oltárán állt, jelenleg a Dietrichstein Károly apát által 1745-ben emelt szentjobbi templomban őrzik. A kegyképhez és eredetéhez számos monda és helyi hagyomány tapad, melyek egyrészt a régi (középkori) kolostorhoz, másrészt egy itt élt és a katolikus közösség által eltartott remetéhez kötődnek, illetve a hódoltságot sértetlenül átvészelt kép csodás jellegét hangsúlyozzák. A különleges képességekkel felruházott kegykép híre és a rá vonatkozó vallásos elbeszélések a kommunista diktatúra évtizedei előtt még búcsújárók sokaságát vonzották Szentjobbra szeptember 8-án – teljes búcsú reményében sokan gyalog tették meg az utat – , s így az tovább éltette a középkori hagyományt és az ide irányuló zarándoklatokat.

A másik fontos esemény amelyre meghívást intéz körlevelében Böcskei László püspök, az egyházmegyét alapító Szent László tiszteletére Húsvét V. vasárnapján, 2016. április 24-én megtartandó egyházmegyei zarándoklati nap. Az egyházmegyének, a városnak nagy szüksége van az ilyen alkalmakra, amikor zarándok közösségek, papok és hívek közösen újra elkötelezik magukat Szent László király példájának követésére: a keresztény értékek megvallása, az Istenbe vetett hit megőrzése mellett. A szentmise után Szent László ereklyéjével végzett hagyományos körmeneten nyilvános hitvallást is tesznek a hívek.

A KÖRLEVÉL teljes szövege az egyházmegye honlapján található meg.

 

 

 

 

Korábbi körlevelek