Rendkívüli koncert a székesegyházban

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 2013. november 9-én, szombaton 19.00 órakor rendkívüli hangversenyt szervez a római katolikus székesegyházban. A hangverseny programja: Liszt Ferenc – Koronázási mise, Liszt Ferenc– Tu es Petrus, C.M. von Weber – Gloria et Honore. Fellépnek a nagyváradi és a temesvári római katolikus székesegyházak kórusai, illetve zenekarai. Vezényel Dr. Kristófi János Zsigmond és Dr. Walter Kindl. Ezzel a hangversennyel a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú püspöknek kíván emléket állítani, az ő vértanúságának 60. évfordulóján.   

LISZT FERENC, MISSA CORONATIONALIS  - első alkalommal a nagyváradi hallgatóságnak

Liszt Koronázási miséjének keletkezési körülményeiről és kis híján meghiúsult ünnepi bemutatásának történetéről, a zeneszerzőn kívül, munkatársa és későbbi tanártársa a budapesti Zeneakadémián, idősebb Ábrányi Kornél hagyta az utókorra a legtöbb és legfontosabb információkat. Ezekből egy pár érdekesség:

“1865-ben – írja Ábrányi – midőn már kilátás nyílt arra, hogy a koronázás is megtörténjen (I. Ferenc Józsefről van szó), Scitovsky hercegprímás azt az óhajtását fejezte ki, hogy aki az esztergomi misét megírta, az írja meg a magyar koronázási misét is. Későbben, Simor foglalván el a prímási széket, megújítá elődje felkérését Liszthez.” 1867. március 14-én Liszt ekképp válaszolt: „Paratum cor meum, Deus, paratum cor meum, cantabo, et psalmum dicam!” Április 14-én már ezt közölte Liszt: „Koronázási misémet már befejeztem.”

A kompozíció előadása elé váratlan akadályok gördültek, mivel a bécsi udvari körök ellene voltak Liszt magyar koronázási miséje előadásának az egyházi szertartások alatt. Az udvari rendszabályok alapján, császár- vagy király koronázásakor csakis az udvari Hofkapelle karnagya által írt mise szerepelhetett. Bizottság alakult, amelynek célja mindent megmozdítani, hogy a magyar király koronázása alkalmával a Liszt által komponált művet adják elő. Ennek a műnek visszautasítása a magyar művészet sértő mellőzésének vehető. A bizottság elhatározta, hogy ez ügyben egyenesen Erzsébet királynéhoz fordul, kinek meleg rokonszenve a magyar nemzet iránt általánosan ismeretes volt, és őt kérik fel, vegye pártfogásába a magyar géniuszt. A hivatalos fölkérés meg is történt. Ennek is köszönhető az, hogy Liszt Ferenc magyar  koronázási miséje 1867. június 8-án a Mátyás templomban, a koronázás alkalmával előadásra került ugyan, de nem a szerző vezénylete alatt és nem magyar zenészek előadásába. A bécsi udvar szabályait követve, a Hofkapelle zenészei adták elő a művet az udvari karnagy vezénylete alatt. Liszt Ferenc  magánemberként, a kórusból hallgatta miséjét.