Hitoktatók lelkigyakorlata - beszámoló

…emlékezni a jóra….

Ülök a szobámban. Egy szál napraforgó mosolyog rám az asztal közepéről, és a szívem visszamosolyog rá. Hosszú útról érkezett, és annyi szép emlék húzódott meg a szirmai között. Augusztus 27-én találkoztunk először, Tasnádszántón, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye hitoktatóinak szervezett lelkigyakorlat első napján. Végig jelen volt, csendes tanújaként mindannak, ami ott történt...És én magammal hoztam, hogy emlékeztessen:

·         …a lelkemnek minden nap szüksége van arra, hogy a jó Isten Arcát, Fényét keressem. Szükségem van a Jelenlétében eltöltött időre, különben nem működöm úgy, ahogy kell, megfeledkezem arról, hogy ki is vagyok, életképtelenné válok. Ezért is volt ajándék a Ft. Kiss Albert apát-kanonok és Ft. Tóth Attila atya vezette lelkigyakorlat, ahol alkalmam volt kicsit elcsendesedni, befele figyelni, a lelkemnek pedig fellélegezni, napozni.

·         …Berci atya csütörtök esti szavaira, amelyek a szentségimádáson hangzottak el:  „A mennyország nem a csillagok fölött, hanem a fűszálak hegyénél kezdődik.” Isten országa köztünk van, nekem pedig akarnom kell, hogy jelen legyek az Ő szeretete, irgalma, gyógyítása számára. Nyitott szívre, szemekre van szükségem, hogy ennek apró csodáit felfedezzem a mindennapjaimban.

·         …ne várjak tökéletességet a diákjaimtól, magamtól, papoktól…senkitől… A tökéletesség egyedül a jó Istené. Ítélkezés helyett a megértésre kell törekednem. A jó, az érték minden emberben eredendően jelen van. Az én dolgom az, hogy segítsem a rám bízottakat felfedezni magukban és kibontakoztatni ezt a jót, hogy igazán azok lehessenek, akiknek a Teremtő megálmodta őket. Hálás vagyok Attila atyának azokért a foglalkozásokért, amelyek megerősítették bennem ezeket a gondolatokat, célokat.

·         …nem vagyok egyedül az úton…és a társnak, a közösségnek a megtapasztalása hihetetlen erőforrás… Három pap és hét hitoktató vett részt ezen a lelkigyakorlaton. Tíz ember. Két nap. Sok személyes és csoportos beszélgetés. Megosztás. Nevetés. Meghallgatás. Csend. Jelenlét…nemcsak egymás mellett, hanem egymásért, egymásnak…a másiknak, aki éppen a közelemben van.  Tíz ember, más-más környezetből, de akik elfogadnak, értik a gondolataim, örömeim és kudarcaim, nehézségeim, céljaim. Nem vagyok egyedül, és…

·         …hálásnak kell lennem a társaimért, akik megerősítenek a hitemben, akiktől tanulhatok. Attila atya azt kérte tőlünk, hogy próbáljuk megfogalmazni a saját, hitoktatói hitvallásunkat. Néhány morzsa ezekből, amiket magammal viszek a következő tanévre:

„Hiszek Istenben…Hiszem, hogy a világban mindennek értelme van…Hiszem, hogy munkám gyümölcse egyszer majd beérik.” (Erdődi Éva)

Hiszem, hogy hivatásom „a mindennapi odaajándékozás lehetőségével szeretni a rám bízottakat, óvni és védelmezni a tanítványokat, és töltekezni a másokból felém áradó Krisztus mosolyával.” (Konrád Katalin)

„Hiszek Istenben, aki hisz az emberben, aki hisz bennem, aki remél, aki szeret… Hiszek az Atyában, aki életre hívott és megálmodott. Hiszek Jézusban, aki testvérként fogja a kezem, mellettem van, együtt örül és sír velem. Hiszek a Szentlélekben, aki finom rezgései által utat mutat, erőt, fényt, energiát ad. Hiszek a bennem élő Istenben, aki az életet adó Forrás.” (Benedek Ramóna)

„Hiszek a szeretet végső győzelmében.” (Kötting Ilona)

„Hiszek Istenben…a diákokban, hogy van értelme annak, amit közösen átélünk…Hiszek önmagamban, hogy Isten segítségével képes vagyok szép dolgokat elérni.” (Gózner Artur)

„Hiszek Istenben, az Ő jóságában, abban, hogy Ő választott ki arra, hogy tanár legyek…Hiszem, hogy az Atyának van hatalma minden fölött, és mindent Ő irányít…Hiszem, hogy Jézus a legjobb pedagógus, és Őt kell követni…” (Beke Csaba)

 

…Magammal hoztam a napraforgót emlékeztetőül, hogy szeressem, keressem, őrizzem és megéljem, továbbadjam a jót. Hogy emlékezzem rá… Istennek legyen hála mindenért!

Vakon Orsolya hitoktató

 

 

 

 

Korábbi körlevelek