Hitferencia 5 - a Vatikánról - beszámoló

 

Nem mindennapi vendég látogatott Nagyváradra a HIT-ferencia rendezvénysorozat keretében Mons. Dr. Kovács Gergely személyében, aki közel tizenhat éve a Kultúra Pápai Tanácsának szolgálatában áll, jelenleg pedig a legmagasabb beosztásban tevékenykedő magyar ajkú alkalmazottja a Szentszéknek. A 2013. június 5-én megtartott előadásra a Püspöki Palota Dísztermében került sor, ahol Exc. Böcskei László megyéspüspök köszöntötte a közel százhetven résztvevőt. A Rómából érkezett előadó szó szerint a Szentatyával egy utcában dolgozik, ebből adódóan sok olyan tapasztalata van a világegyházról és annak központjáról, amely nyilván nem kerül a nyilvánosság elé a médián keresztül. „A legkisebb leghatalmasább állam: a Vatikán” címet viselő előadásban egészen személyes hangvételben a dogmatikai fejtegetéseket nélkülözve mutatta be a péteri szolgálatot és annak háttérintézményeinek rendszerét, szavaival élve: „nem azt kell gondolni, hogy ilyen a Vatikán, hanem Kovács Gergely ilyennek látja a Vatikánt”. Személyes tanúságtétele teljes mértékben beleillett a Hit Évének célkitűzésébe, miszerint az egyház tagjai – állapotbeli kötelességüknek eleget téve – tegyenek tanúságot hitükről. Sokak véleményét megcáfolva megtudtuk azt is, hogy az iratok kezelését is lehet ugyanolyan lelkipásztori lelkülettel végezni, mint gyermeket felkészíteni bérmálásra, jegyesekkel foglalkozni, vagy családokat látogatni.

Kitért az előadó a keresztény ember személyes tanúságtételének fontosságára is, hiszen a pusztán csak „alkalmazkodó” keresztény még csak fél-keresztény – más egyházak tagjai komolyan veszik egyházaik előírásait, a katolikus ember pedig bizony könnyen hajlik a kompromisszumokra. Hallhattunk Ferenc pápa újszerű stílusáról, melyet teljes mértékben a hitelesség lelkülete jár át. Nem csak ismeretet ad át, hanem amit tanít, azt meggyőződéssel adja át, ugyanakkor éli is azt. Az egyházi intézmény és a lelkipásztori lelkület egyensúlyba hozását abban látja, ha a fej és a tagok is egyformán teljesítik feladataikat – hiába egészséges a szív és pumpál friss vért a szervezetbe, ha a tagok gyengék; ugyanakkor hiába áll rendelkezésre erős hadsereg, ha hiányzik a megfelelő vezető az éléről. Ferenc pápa elmegy a lét peremére szorult bárányaihoz is, hogy ne csak a központból, hanem a perifériáról is rálásson a valóságra.

Befjezésül arra búzdította a vatikáni hivatalnok a nagyváradiakat, tetteikkel váltsák valóra a szóban megvallott hitüket. Hitvallásunk ne legyen csak díszes templomokban, ünneplőbe öltözve elrecitált hitvallás, hanem legyen sóval és élettel ízesítve, felebaráti jócselekedeteink se legyenek pusztán odavetett alamizsna-morzsák, hanem legyen az találkozás is a rászorulóval. Beleeshetünk a dicsőséges egyház látszatának csapdájába úgy Rómában mint Nagyváradon, de Krisztus egyháza a szolgáló szeretet egyháza, melynak igazi ragyogása a Krisztushoz való hűség lángja a lelkekben. Egyházunknak az „életképessége” abban áll, mennyire életszerű a tanúságtételünk, és akarunk-e hiteles keresztényekké válni azáltal, hogy életvitelünk és hitvallásunk teljes mértékben fedni egymást.

 

VIDEÓ    |       KÉPSOROZAT