Egyháztörténeti konferencia

 

„Ilyen vala a mi jó Mátyás királyunk, aki mellé avagy igen kevés, avagy senki keresztyén királyok közül, kik utána voltak, ne álljon hasonlatosságért, mert bizony megocsúsodik érdeme Mátyás mellett s elvész tündöklősége, mint a csillagoknak nap támadásán.” Zrínyi Miklós

 

Mátyás király (1443-1490) születésének 575., trónra lépésének 560. évfordulója teszi esedékessé, hogy a magyarországi humanista műveltség megteremtőjére emlékezve górcső alá vonjuk a nagyváradi reneszánsz legtermékenyebb évtizedeit is, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye tudós püspökeit bemutató, immár 15 éve megrendezésre kerülő konferenciasorozatunkban. A váradi humanizmus egykori fellegvárában, a nagyváradi várban, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség égisze alatt, 2018. október 13-án 9.30-kor kezdődő konferencia célja, hogy a zseniális magyar király Corvin Mátyás, és minden idők legnagyobb, Váradon regnáló püspökgéniusza, Vitéz János életének értelemszerű és végzetes összefonódása kapcsán megvizsgáljuk a művelődés és a tudomány, a művészetek és a politikum terén hagyott szellemi lenyomatukat.  Ebben segítenek meghívott előadóink: LUPESCU Radu, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense Egy család felemelkedésének szimbóluma. Vajdahunyad vára című előadásában a Mátyás királyt formáló Hunyadi családot és annak korabeli politikai szerepét, befolyását mutatja be. KÖRMENDY Kinga az MTA Akadémiai Könyvtárának nyugalmazott kutatója az egyik legféltettebb Vitéz hagyatékot vizsgálja, Vitéz János könyvtára és a stúdium sorsa Magyarországon címmel. Hasonló tematikájú LAUF Judit, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársának előadása: Főpapi kódexek Váradon Mátyás korában. Végezetül KOVÁCS András, akadémikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzor emeritusa tekinti át a humanista uralkodó művének utóéletét, Mátyás király kultusza a 16-17. században címmel.