Rendkívüli ülést tartott az Egyházmegyei Bíróság

 

A Szentszék szeptember 8-án bemutatta Ferenc pápa két motu proprioját, vagyis saját kezdeményezésre kiadott apostoli levelét, amelyek változásokat hoztak a szentségi házasságok érvénytelenítési eljárásaiban. Ez a Mitis Iudex Dominus Iesus – Az Úr Jézus, aki szelíd bíró – a római latin rítusú egyház számára (CIC) és a Mitis et Misericors Iesus – Szelíd és irgalmas Jézus a keleti egyházak számára (CCEO).

A latin rítusú egyház számára kiadott motu proprio ismertetése céljából hívta össze rendkívüli ülésben Böcskei László püspök a Nagyváradi Egyházmegyei Bíróság tagjait 2015. október 26-án. Fügedy Antal, mezőbikácsi plébános, bírósági helynök mutatta be azokat a változásokat, amelyeket a pápai dokumentum az egyházjogi eljárásokban fog eredményezni, december 8-i érvénybe léptét követően.

A főpásztor és a bírósági helynök is nyomatékosan kihangsúlyozták azt a tényt, amely szerint nem a házasságok érvénytelenítési eljárásában tesz könnyítést a motu proprio, más szóval nem teszi lehetővé a “katolikusok elválását”, csupán az eddigi kivizsgálási, elbírálási és ítélethozatali folyamatban eredményez eljárási változásokat, amelyek célja az időtartam, illetve a bizonytalansági állapot lerövidítése, és az eljárási költségek csökkentése.

Fügedy Antal kihangsúlyozta, hogy gyakorlati szempontból az ügyek elbírálási időtartama a kereseti levél benyújtásától, az ítélet meghozatalának pillanatáig, beleértve a másod fokú kivizsgálást is, a nagyváradi egyházmegyében eddig sem haladta meg az új rendelkezések által meghatározott leghosszabb időkeretet. A motu proprio előírásainak életbe lépte után is, az legrövidebb peres ügy elbírálási ideje kilencven napra fog kiterjedni.

 

 

A motu proprio egyik nagy újítása az, hogy a már első fokon megszületett bírósági ítélet jogerős, és nem szükségeltetik az ügy másod fokon való kivizsgálása, kivéve ha a felek egyike, a kötelékvédő, vagy más, erre jogosult személy azt nem kéri. Ugyanakkor a helyi ordinárius, tehát a püspök is egy személyben hozhat ítéletet olyan esetekben, ahol a házasságot érvénytelenítő okok egyértelmőek, és nem áll fenn a komolyabb kivizsgálásnak a szüksége.

Böcskei László püspök arra buzdította a jelenlevő atyákat, a bíróság tagjait, hogy ezután is kellő komolysággal járjanak el minden peres ügyben, mindig szem előtt tartva a salus animarum, a lelkek üdvösségének, valamint a házassági kötelék felbonthatatlanságának alapelveit a kánonjog előírásainak értelmezésekor.

A 2014 őszén tartott püspöki szinódus, élén Ferenc pápával elfogadhatatlannak tartotta, hogy nagyon sok keresztény nem járulhat szentségekhez, mert ügyeikre az egyházi bíróságok csak nagyon hosszú idő elteltével adnak választ. Ezért Ferenc pápa fontosnak tartotta a két motu proprio kiadását, a kivizsgálási eljárások még hatékonyabb működésének érdekében. A 2014-ben tartott szinóduson részt vevő püspökök több módosítást is kértek a házasságok kivizsgálása terén. Több zsinati atya hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a házasságok érvényességének kivizsgálása mindenki számára elérhető és kevésbé időigényes legyen. Mindezeket a javaslatokat és kihívásokat figyelembe véve, Ferenc pápa létrehozott egy szakértőkből álló bizottságot, amely megszerkesztette a dokumentumokat, figyelve a házassági kötelék felbonthatatlanságának alapelvére. A változások a latin törvénykönyvnek 20 kánonját érintik (1671–1691. kk.). Egyes törvényeket csak kisebb mértékben módosítottak, másokat teljesen átalakítottak.

 

 

December 8. után az érvénytelenség kimondásához egyetlen ítélet szükséges és elegendő. A korábbi törvények szerint az elsőfokú bíróság ítéletét hivatalból másodfokú bíróságra kellett küldeni megerősítés végett. A felek csak két egybehangzó ítélet után köthettek újra házasságot. Az új törvénykezési rendelkezés azonban csak abban az esetben használható, ha az elsőfokú bíróság megállapítja a házasság érvénytelenségét, és sem a felek egyike, sem a kötelékvédő nem él a bírói döntéssel szembeni fellebbezés jogával. Továbbá a módosítások között szerepel az a szabály is, hogy egyetlen bíró legyen. A bírónak klerikusnak kell lennie, a püspök felelőssége alatt. Egyes országokban ez már korábban is gyakorlatban volt. Az új törvénykezés lehetőséget biztosít a helyi püspöknek, hogy ő maga döntsön bizonyos ügyekben, ahol nyilvánvaló a házasság érvénytelensége, amikor a felek együtt kérik a házasságuk kivizsgálását, vagy a perbehívás után a másik fél nem ellenkezik. A püspöknek ez a hatalma nem új, de most ez nagyobb hangsúlyt kap.

 

KÉPEK

 

VIDEÓ