Beszámoló EIT 2011

 

A nagyváradi egyházmegyében az elmúlt hetek az izgalom, a készülődés, az izgatott várakozás jegyében teltek: nemcsak a központban, Váradon, hanem az egyházmegye valamennyi plébániáján. Hogy mi is volt ennek az oka? Szombaton, május 28-án immár második alkalommal került megrendezésre az Egyházmegyei Ifjúsági Találkozó, melyre szeretettel várták mindazokat – fiatalokat és felnőtteket egyaránt –, akik a Krisztusba vetett hit közösségének, az Úrral való ünneplésnek és az örömteli együttlétnek, kikapcsolódásnak vágyát hordozzák szívükben.

A főszervezők, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség valamint az Egyházmegyei Ifjúsági Központ a 2011-es Madridi Világifjúsági Találkozó „jelmondatát” választották a rendezvény alapgondolatául: „Verjetek gyökeret Krisztusban!” (Kol 2, 7). Azt, hogy Szent Pál felszólítására miként reagáltak egyházmegyénkben, mi sem bizonyította jobban, mint az, hogy szombat reggel a Szent László Iskolaközpont udvara és sportcsarnoka több száz fiataltól volt hangos, akik életüknek biztos és éltető alapot kívánnak biztosítani a Krisztussal és a másik emberrel való találkozás által. Jelen voltak a nagyváradi plébániák ifjúsági csoportjai, valamint az egyházmegye különböző helységeit képviselő fiatalok (Tasnád, Tasnádszántó, Szilágysomyó, Szilágycseh, Kárásztelek, Székelyhíd, Bélfenyér, Szalacs, Tóti, Micske, Érmihályfalva, Élesd, Margitta, Monospetri, Királydaróc, Szentjobb), magyar, román és szlovák anyanyelvűek egyaránt. Akárcsak az elmúlt évben, Temesvárról is érkezett egy csapat lelkes fiatal a ferences nővérek kíséretében, és jelenlétükkel még inkább megerősítették a két egyházmegye közötti barátság-szálakat.

Az érkezőket az iskola udvarán felállított regisztrációs asztaloknál fogadták korosztály szerint, ahol mindenki névtáblát, énekfüzetet és kendőt kapott, melyeknek nagy hasznát lehetett venni a rendezvény további programjai során. A szervezők gondosságáról, körültekintéséről tett tanúságot az a tény is, hogy minden helységnek, plébániai csoportnak külön őrangyala volt, aki segített a fiataloknak az eligazodásban. Élmény volt látni, tapasztalni a percről-percre bővülő csoportot a teremben, a lelkes és mosolygó arcokat, a rég nem látott ismerősökre való rátalálás örömét. A szív és a lélek megérkezéséről, ráhangolódásáról a szabadkai Ébredés együttes tagjai gondoskodtak, akik a későbbiekben is zenei szolgálatukkal tették szebbé a közös ünneplést.

„Krisztus nem csak saját magunk számára kincs, hanem a legdrágább kincs, amit megoszthatunk másokkal…legyetek a keresztény remény tanúi az egész világon…”XVI. Benedek pápa ezekkel a szavakkal buzdította a világifjúsági találkozóra készülő fiatalokat. A tanúságtétel, a Krisztussal való találkozás örömének továbbadása vezette a Nagyváradra összegyűlt fiatalokat is, amikor délelőtt 10 órakor Böcskei László megyéspüspök vezetésével énekelve útnak indultak az egyházmegye központi szentélye felé, ahol kezdetét vette a találkozó csúcseseménye, a szentmise. A rendezvény mottója köré épült az ünnepélyes liturgia, melyben papok és fiatalok közösen dicsőítették Istent az Ébredés zenekar segítségével. Szentbeszédében a Főpásztor kihangsúlyozta, hogy az ember, akinek Isten különleges helyet szánt a teremtett világban, életének igazi alapját és értelmét egyedül Krisztusban találhatja meg. A Vele való barátság az egyetlen, igazi forrása a boldogságnak, hiszen az ember Belőle merítheti mindazt, amire az életben igazán szüksége lehet. Ő magát az ÉLETet jelenti. Egyedül általa teremhet az ember igazi gyümölcsöt, és válhat világossággá, amire a felolvasott evangéliumi részlet is felhívta a résztvevők figyelmét. A Püspök atya azt is kiemelte, hogy a gyökerek sohasem tartják meg maguknak a táplálékot, amit felszívnak, hanem eljuttatják azt a növény többi részéhez. Ugyanígy a fiataloknak is rendkívül fontos szerepük van az egyházban, a világban: az a feladatuk, hogy elvigyék Krisztust az emberek közé és megtapasztaltassák velük a hit örömét. Valódi sóvá és fénnyé kell válniuk, hogy másoknak is megmutassák a Krisztus felé vezető utat.

A nap jelmondatának megjelenítéseként az oltár elé egy hatalmas farönköt helyeztek. A Püspök atya elmondta, nem volt egyszerű kimozdítani, kiemelni eredeti helyéről, hiszen gyökerei mélyen belenyúltak a földbe. A fiatal generációnak is törekednie kell arra, hogy erős gyökerei legyenek, melyekkel Krisztusba kapaszkodik, és az élet nehézségei, megpróbáltatásai se tudják elszakítani ettől az éltető talajtól. Krisztushoz való tartozásuk jeleként a prédikáció után a résztvevők neveikkel ellátott leveleket, majd friss, életerős hajtásokat tűztek a farönkbe, hogy kifejezzék: egyedül Ő az az alap, mely valódi fejlődést, növekedést biztosíthat számukra.

A szentmise után kisebb csoportokra osztva a résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, és megosszák egyéni gondolataikat a találkozó mottójával kapcsolatban. Mindenki elmondhatta, mit jelent számára a Krisztusban való meggyökerezés, milyen nehézségekkel, akadályokkal szembesül ezen a téren, és ötletet, segítséget is meríthettek a fiatalok egymás tapasztalataiból. Az ebéd befejeztével a kikapcsolódás és a szórakozás vette át a főszerepet: a püspöki palota kertjének árnyékot nyújtó fái alatt különböző „állomásokon” tehették próbára tehetségüket, ügyességüket a kiscsoportok tagjai – sok nevetéssel fűszerezve –, és azt is megélhették, hogy mit jelent a közös munka, az összefogás és odafigyelés, hiszen minderre szükségük volt a feladatok teljesítéséhez. A nap záróeseményére a székesegyház előtt került sor, ahol az egyes plébániai csoportok rövid előadásaikkal színesebbé, hangulatosabbá varázsolták a rendezvényt.

 

Május 28. az együttlét, az Úrban való ünneplés, a találkozás, a megerősítés napja volt. A fiatalok megérezhették, hogy helyük van, és fontos helyük van az egyházban, az egyházmegyében. Köszönet ezért a főpásztornak, Böcskei Lászlónak, aki lehetőséget és segítséget biztosított a találkozó megszervezéséhez, és mindvégig, a fogadástól a programzáró előadásokig a fiatalok mellett volt, bátorította, buzdította őket, és együtt örült velük. Köszönet a Vár-lak fiataljainak és a Háló tagjainak is a szervezés hatalmas munkájáért, mely által egy lelkiekben és élményekben gazdag programmal ajándékozták meg a résztvevőket. És elsősorban Istennek hála az ifjúsági találkozóért, annak minden tapasztalatért! Kérjük az Ő kegyelmét minden fiatal számára, hogy visszatérve a „világba”, otthonaikba, tettekre váltsák mindazt, amit hallottak, és élő gyökerekké váljanak az egyházban, akik másoknak is továbbadják a Krisztussal való találkozás örömét.

Vakon Orsolya,

Margitta