Elsőáldozás volt a székesegyházban

 

Húsz gyermek járult először szentáldozáshoz a nagyváradi székesegyházban vasárnap, 2019. május 26-án, a 11.00 órakor bemutatott ünnepi szentmisén.

A gyermekeket Fodor József székesegyházi plébános, általános helynök készítette fel. A hagyománynak megfelelően, ünnepélyesen öltözött elsőáldozók (6 fiú és 14 lány) szüleik, keresztszüleik, rokonai kíséretében indultak el a Kanonok sorról, majd bevonultak a székesegyházba, ahol mindegyikük aktívan is közreműködött az ünnepi szentmisén.

Bevezető gondolataiban Fodor József általános helynök arra hívta fel a figyelmet: ez egy örömünnep mindannyiunk számára, hiszen a keresztség szentsége után, a gyermekek második alkalommal találkoznak rendkívüli módon Krisztussal. A hittanórán már megtanulták, hogy az első találkozásukra akkor került sor, amikor megkeresztelték őket, de arra nem emlékezhetnek, csak a szüleik beszéltek nekik róla, vagy a fotó/videó megörökítés alapján szerezhettek róla tudomást. Egy jel volt, hiszen a pap bácsi közben azt mondta: „menjetek el az egész világra és tanítsatok minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében”, és Isten lelke szállott feléjük. Aztán eltelt 8–10 év, és most ünnepélyes keretek közt ismét találkoznak Krisztussal a kenyér színe alatt, az Oltáriszentségben, hogy a szívükbe fogadják őt.

A különösen az elsőáldozó gyermekeknek intézett prédikációban a vikárius hangsúlyozta: most lezárult egy fejezet az életükben, felteszik úgymond a koronát eddigi hittanórás munkájukra, hogy reménnyel, hittel és szeretettel közelítsenek Krisztushoz, ahogyan annak idején az apostolfejedelem, Szent Péter is tette.

 

 

A Szentírásból ezután három részt, jellemző jelenetet idézett Jézus életéből. Az egyik az volt, amikor Jézus megkérdezte az apostolaitól, hogy kinek tartják őt az emberek, illetve ők, mire Péter azt válaszolta, hogy ő az élő Isten fia. „Most tőletek is megkérdezi, egyenként: te kinek tartasz engem? Hiszed-e, hogy jelen vagyok az ostyában, hogy táplállak téged?” – magyarázta az elsőáldozóknak, és bíztatta őket, hogy azt válaszolják: hiszem! A másik jelenet a csodálatos kenyérszaporítás után zajlott, amikor Jézus kijelentette: olyan eledelt adok nektek, melyet ha esztek, sohasem fogtok éhezni, olyan italt, melyet ha isztok, sohasem fogtok szomjazni. És az apostolok megértették, hogy „neked örök életet adó igéid vannak”. A harmadik jelenet helyszíne a Genezáreti-tó partja volt, amikor Péter megkérdezte Jézustól, hogy miért érdeklődik többször is afelől, hogy szereti-e őt, hiszen ő mindent tud, így azt is, hogy szereti. „Krisztus tőletek is megkérdezi: ti szerettek engem?” – hívta fel az első áldozók figyelmét a vikárius, aki ezután a szülőkhöz fordult, arra kérve őket: ne csak most, hanem máskor is vigyék gyermekeiket Isten házába, az egész év folyamán, példát mutatva nekik, hogy majd mikor felnőnek, és nekik is lesznek családjaik, hasonlóan cselekedjenek.

A prédikációt követte a keresztségi fogadalmak ünnepélyes megújítása. Minden elsőáldozó aktívan részt vett a szentmise ünnepélyesebbé tételében: volt aki szavalt, mások a zsoltárt énekelték, ismét mások az egyetemes könyörgések invokációit olvasták.

A gyermekek zenei felkészítését Oláh Gabriella székesegyházi kántornő végezte. Közreműködött Szerafina vincés nővér.

 

Forrás: Bihari Napló

 

KÉPEK